Csillagerőd - KomÁROM

CsillagErőd

2900 Komárom Csillagerőd
+36 34/540 582
www.erod.hu
info@erod.hu
Nyitvatartás: csütörtöktől vasárnapig 9 órától 17 óráig

A Szépművészeti Múzeum gipszmásolat gyűjteményének kiállítása

 

A Csillagerőd felújítása lehetővé tette a budapesti Szépművészeti Múzeum több mint százéves gipszmásolat-gyűjteményének a bemutatását.

Az 1896-ban alapított múzeum a megnyitásakor, a 20. század első évtizedében, több mint ezer darabbal, az antikvitástól a reneszánszig terjedő időszak jelentős szobrászati alkotásainak másolatával rendelkezett.

Az 1920-as évektől a másolatgyűjtemények fokozatosan vesztettek népszerűségükből, így a második világháborút követően a gipszöntvényeket nem védték és nem állították helyre: több évtizedes hányattatás várt rájuk.

A 2015-ben megkezdett restaurálási folyamat eredményeként több mint kétszáz kiemelkedő antik, középkori és reneszánsz másolat látható az erődben rendezett új kiállításon.

 

A tárlaton mintegy háromszáz másolat tekinthető meg, az archaikus görög művészettől a 16. századig a szobrászat legismertebb darabjainak gipszöntvényei láthatók egy helyszínen. A komáromi kiállítás két nagy egységre osztható. Az egyik rész az erőd belsejében lévő egykori laktanya épülete, melyet kiállítótérré alakítottak át. A lineárisan felfűzött térsorban az antik művészet jelenik meg az archaikus, majd klasszikus görög, hellenisztikus művészet és római szobrászat bemutatásával.

A kiállítás a Csillagerődben

 

Olyan kiemelkedő művek másolataival találkozhatunk itt, mint például a híres ókori szobor, A borjúvivő öntvénye, Praxitelész klasszikus kori műve, a Hermész és a gyermek Dionüszosz, a hellenisztikus Méloszi Aphrodité (Milói Vénusz) és a közismert római Laokoón-csoport másolatai. A laktanya teremsorának további tereiben középkori és reneszánsz másolatok kaptak helyet, melyek révén betekintést nyerhetünk a reneszánsz szobrászat történetébe elsősorban firenzei alkotások, Donatello, Luca della Robbia és Michelangelo utáni másolatokon keresztül.

 

A tárlat másik nagy egysége a belső udvaron felépített nagy méretű csarnok. A csarnokban vannak a monumentális reneszánsz másolatok, köztük Donatello Gattamelata és Andrea del Verrocchio Bartolomeo Colleoni lovas szobrainak öntvényei. Ez utóbbi lovas szobor talapzatának különlegessége, hogy a világon ez az egyetlen másolat az eredetiről. Ugyancsak itt látható a firenzei Keresztelőkápolna Lorenzo Ghiberti által készített és Michelangelo révén A Paradicsom kapuja nevet kapó aranyozott bronzkapu másolata is.

Komárom logó
Csillagerőd

A Csillagerőd története

 

A Csillagerőd - melynek elődje a török kori Szent Péter palánk - az Öregvár keleti bástyájával szemben fekszik. Pállfy Miklós főkapitánysága alatt, 1568-ban kezdték építeni. 1586 nyarára készültek el a 100-100 lovas befogadására képes hídfők. A hídfőerődök feladata az volt, hogy óvják a meglepetésszerű támadásoktól a központi erődöt, blokkolják a folyami hajóforgalmat, védjék a meglévő, vagy szükség esetén épülő hajóhidat és támaszpontul szolgáljanak a támadók elleni lovasportyáknak. A török harcok elmúltával az erődrendszer elvesztette fő funkcióját, ezért elhanyagolták.

1848 őszén újult erővel fogtak hozzá az erőd felújításához, Török Ignác vezetésével. A cél a város körkörös védelmének biztosítása volt. Az itt szolgáló veszprémi önkéntesek megakadályozták a császári hadsereg hídépítési próbálkozásait. Az 1849. áprilisi támadások során a Csillagerőd gyilkos ágyútüze verte vissza a császári hadsereg támadásait. 1849. október 2-án - két hónappal a világosi fegyverletételt követően - megtörtént az erődrendszer átadása az osztrákoknak. A Csillagerőd melletti térségben vonultak fel a védők katonai rendben. Délután 4 órakor megjelent Klapka György, és a gúlába rakott fegyverek előtt, könnyes szemmel tisztelgett neki a védősereg. Honvédjeink helyére császári csapatok érkeztek.

1850-ben majdnem teljesen elbontották az erődöt, majd később, 1850 és 1870 között - mint az új védelmi rendszer legfontosabb elemét - kőből és téglából újraépítették.

A Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta. 1920. után a Magyar Királyi Hadsereg lőszerraktára lett. 1944. októberétől decemberéig deportáltak gyűjtőhelyéül szolgált. A II. világháború után szükséglakásokat alakítottak ki benne, majd zöldségraktárként használták.

Jellegzetes csillag alakját négy, befele nyitott ütegállás adja, melyeknek külső felét kövekkel erősítették meg és kőfallal kötötték össze. Körbe mély vizesárok védte. Az udvaron nyújtott nyolcszögletű erőd-jellegű laktanyaépület található.

 

Komárom logó