A kórházkert

A kert az ó-szőnyi uradalom részét képezte, melyet a Zichy család birtokolt, majd a Solymosy- Gyürky család tulajdona lett. A kastélyt a II. világháború után államosították, azóta kórházként funkcionál.

A kertet – valószínűleg – 1815 és 1840 között létesítették, bár egyes elemei korábbiak.

Központi eleme kör alaprajzú, ebbe fut bele a sugaras úthálózat. Az 1875. évi statisztika szerint 7311 tő virág és cserje, 17520 fa és 2280 gyümölcscserje volt a kertben.

1984-ben 53 faóriása volt (főleg tölgy, török mogyoró és páfrányfenyő). Napjainkban a kert helyi jelentőségű természetvédelmi terület, nagysága 6,5 hektár.

Négy egységre osztható: az előkertre, melynek központi eleme a Szentháromság-szobor; az oldalkertre (a keleti oldalkertben található az egykori szőnyi mocsarak vizét – most inkább a belvizet - levezető kis ér, melyen feltehetően a Zichy-korszakból származó kovácsoltvas hidak vezetnek át; a nyugati oldalkertben a kórház melléképületei állnak), valamint a hátsó kertre, a Zichy-korszakból fennmaradt angolpark maradványával és a Solymosy-Gyürky korszakból megmaradt egykori konyhakert és faiskola területével.

Napjainkban mintegy 49 féle fás szárú, 80 féle lágyszárú növény, és 25 féle moha található a kertben.

A fafélék közül az évszázados kőris (Fraxinus sp.), a bükk (Fagus sylvatica), a vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), a páfrányfenyő (Ginkgo biloba), a platán (Platanus x hybrida), a fekete fenyő (Pinus nigra), a közönséges gyertyán (Carpinus betulus) és a hárs (Tilia sp.) érdemel említést. Árnyékukban odvas keltike (Corydalis cava), hóvirág (Galanthus nivalis), erdei tulipán (Tulipa sylvestris) és téltemető (Eranthis hyemalis) is virágzik. itt. De a növények mellett számtalan madárfaj és hüllőfaj is előfordul a területen, így levelibéka, ásóbéka, vagy épp vízisikló, mely fajok szintén védelem alatt állnak.